Rólunk
Az EGDI-ről
Az Európai Geológiai Adatinfrastruktúra (EGDI) egy olyan együttműködési kezdeményezés, amelynek célja a geológiai információk megosztásának, integrációjának és hozzáférhetőségének megkönnyítése Európa-szerte. Olyan átfogó platformként szolgál, amely különböző forrásokból – többek között nemzeti földtani felmérésekből, kutatóintézetekből és más földtani szervezetekből – származó geológiai adatokat hoz össze.
Az EGDI a geológiai adatszabványok harmonizálására és az interoperabilitás előmozdítására összpontosít, hogy a különböző érdekelt felek közötti zökkenőmentes információcserét biztosítsa. Egy egységes keretrendszer létrehozásával lehetővé teszi a földtudósok, a politikai döntéshozók, a kutatók és a nyilvánosság számára, hogy hatékonyan hozzáférjenek a gazdag geológiai adatokhoz.
Az infrastruktúra hangsúlyt fektet a szabványosított metaadatok, adatmodellek és kommunikációs protokollok fejlesztésére, hogy javítsa a különböző geológiai adatállományok kompatibilitását. Ez az átjárhatóság biztosítja, hogy a különböző országokból és régiókból származó geológiai információk könnyen kombinálhatók és elemezhetők legyenek a Föld felszín alatti rétegek átfogóbb megértése érdekében.
Az EGDI döntő szerepet játszik a geológiai kutatás, a környezetgazdálkodás és a természeti erőforrások feltárásának támogatásában. Elősegíti az európai országok közötti együttműködést, elősegítve a földtani adatok hatékony felhasználását különböző alkalmazásokban, beleértve a veszélyek értékelését, a földhasználat tervezését és a fenntartható erőforrás-gazdálkodást.
Az infrastruktúra hozzájárul az Európai Unió szélesebb körű kezdeményezéseihez is, amelyek a környezeti megfigyeléssel, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a közös európai geológiai tudásbázis kialakításával kapcsolatosak. A geológiai adatok nyílt megosztásának előmozdításával az EGDI célja a tudományos megértés előmozdítása, a megalapozott döntéshozatal megkönnyítése és a földtudományokkal kapcsolatos kihívások páneurópai szintű kezelése.
Az EGDI 2016 júniusában indult az 1. verzióban, és azóta több adatkészlettel bővült.
Az EGDI üzemeltetését és karbantartását az elmúlt években az EuroGeoSurveys finanszírozta, az üzemeltetést, karbantartást és fejlesztéseket az alábbi EuroGeoSurveys-tagok végzik: GEUS, CGS, GeoZS, IGME, BRGM és BGS. A munka a EGS’ Spatial Information Expert Group-gel szoros együttműködésben zajlik.
Az EGDI képezte az alapját a GeoERA program keretében a 2018 júliusától 2021 októberéig tartó GIP-projektben kifejlesztett információs platformnak. A GIP-projekt jelentősen kibővítette az EGDI funkcionalitását.
2022 szeptemberében egy új, 5 éves Horizont Európa koordinációs és támogatási intézkedés indult „Geological Service for Europe (GSEU)” néven, és ez a projekt tovább fogja fejleszteni az EGDI-t.
Az EGDI nyersanyagokra vonatkozó adatai az EC Joint Research Center’s Raw Materials System (RMIS)-en keresztül érhetők el. Az EGDI fogja továbbá biztosítani a földtani felmérő szervezetek és földtani adataik, valamint digitális szolgáltatásaik átjárását az European Plate Observing System (EPOS)-hoz, amikor a platform működőképessé válik.
Jelenleg több mint 60 ember dolgozik az EGDI-ben (a GSEU 7. munkacsoportja) azon, hogy létrehozza azokat az adattárakat, eszközöket és szolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik a hozzáférést a földtudományi projektek és a GSEU többi munkacsoportja által szolgáltatott információkhoz.
- EGDI Core (Jasna Šinigoj vezetésével a GeoZS-től). Ez a feladat fogja meghatározni az általános architektúrát, valamint útmutatást és támogatást nyújt a felhasználóknak a szabványokkal, a FAIR-rel stb. kapcsolatban.
- EGDI Thematic (vezetője Stephan Gruijters a TNO-tól). Ez a feladat lesz a fő kapcsolat a K+I tematikus munkacsoportokkal. Az EGDI tudósaival szoros együttműködésben új tematikus funkciókat fognak iteratív módon kidolgozni, hogy megkönnyítsék az EGDI-hez szállított új és kibővített adatkészletek optimális felhasználását, hozzáférést biztosítsanak a kapcsolódó ismeretekhez, és támogassák az e témákkal kapcsolatos szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos megalapozott döntéseket.
- EGDI interfaces (Matt Harrison vezetésével a BRGM-től). Ez a feladat az EGDI Hubot fejleszti, hogy biztosítsa a kapcsolódást és az interoperabilitást a legfontosabb európai érdekelt felek széles körével, többek között az EU nyílt adatportáljával, az EU Inspire geoportállal, az EOSC-vel, az RMIS-szel és a DestinE-vel. Különösen szoros kapcsolatokat, interoperabilitást és tudományos felhasználási eseteket alakítanak ki az EPOS-szal, amellyel számos földtani intézet már most is szoros kapcsolatban áll.
A különböző feladatokban végzett munka végrehajtása különböző horizontális tevékenységeken keresztül valósul meg:
- Requirements Analysis (Margarita Sanabria vezetésével IGME, Geological Survey of Spain)
- Data analysis and Standards (Carlo Cipolloni vezetésével ISPRA)
- System analysis (Jørgen Christian Salomonsen és Jakob Molander GEUS vezetésével)
- Software development (Tjerk Heijboer vezetésével a GEUS-tól)
- User support (James Passmore vezetésével a BGS-től)
Emellett munkacsoportokat hoztak létre, amelyek a projekten belüli konkrét kérdések vagy feladatok előmozdítására összpontosítanak. Ezek a csoportok azért jöttek létre, hogy a különböző partnerek szakértőit összehozzák, hogy összetett kérdésekkel foglalkozzanak, stratégiákat dolgozzanak ki, döntéseket hozzanak és előrehaladást érjenek el a konkrét célok felé.
