Tengeri geológia

A Föld felszínének mintegy kétharmadát víz borítja. Ennek eredményeként Európa tengerei mintegy 15 millió négyzetkilométert tesznek ki, ami ötven százalékkal több, mint a szárazföld területe. Tekintettel a tengeri adatok gyűjtésének magas költségeire, nem meglepő, hogy a tengerfenéknek csak egy kis részét tanulmányozták. A több mint öt kilométer mély árkoktól az időszakosan száraz árapály-határral rendelkező part menti vizekig még hatalmas területek várnak feltárásra.

Mind térbeli, mind tematikus szempontból hatalmas hiányosságok vannak a rendelkezésre álló információkban. E hiányosságok pótlása alapvető fontosságú, mivel a tengeri környezet egyre értékesebb erőforrás. Amellett, hogy lehetővé teszi vagy támogatja az olyan hagyományos tevékenységeket, mint a halászat, a globális kereskedelem, a szénhidrogén-kitermelés és a homokbányászat, értékes teret biztosít az ellentmondásos óriási szélerőművek számára a szárazföldön. A tengerfenék a napelemekben és szélturbinákban használt fémek és ritkaföldfémek legnagyobb készleteinek is otthont ad. Ezek minél kisebb hatású kitermelése komoly kihívást jelent.

A tengeri geológiai adatok elengedhetetlenek a szennyezés megelőzéséhez vagy mérsékléséhez, valamint a potenciális geoveszélyek, például a víz alatti vulkánkitörések, a földrengésekhez és földcsuszamlásokhoz kapcsolódó viharhullámok és szökőárak valószínűségének felderítéséhez. Ezek nem csak a rendkívül dinamikus tengerparti területeken fontosak, ahol az emberi tevékenységek a szárazföldön és a tengeren óriási nyomást gyakorolnak a környezetre, hanem az óceánok mélyén is, messze attól a helytől, ahol élünk.

A geotermikus energia területén ezekkel a kérdésekkel a tengeri geológiai szakértői csoport foglalkozik.

Az EGDI-ben számos réteg található a tengeri geológiáról, főként az európai megfigyelési és adathálózatból (EMODnet). Lásd például a tengerfenék aljzatának térképét.